színmű

A Szahara a kétezres évek eleji alföldi tanyavilágban játszódik, egy mitikus, konfliktusokkal terhelt társadalmi térben, ahol a valóság, a hit és a félelem egymásnak feszülő értelmezései alakítják az emberek sorsát.

A történet két vallomás mentén bontakozik ki. Cuccos Tomika, egy drogproblémákkal küzdő fiatal férfi egy libafarmon próbál új életet kezdeni, míg Katika egy tanyáról induló női sors történetét meséli el: egykori sporttehetségét és reményeit sorozatos veszteségek, erőszakos kapcsolatok és testi-lelki sérülések őrlik fel.

Elbeszéléseik nem párhuzamosak, hanem folyamatosan egymásnak feszülnek, újraértelmezve az eseményeket és a felelősség kérdését. Tomika számára a reményt egy régi ismerős, egy különös „jóbarát” felbukkanása hozza el, kapcsolatuk azonban hamar konfliktusokkal telítődik. Közben a közösséget paranoia uralja: a madárinfluenza pusztít, a babonák és a félelem kollektív pszichózissá erősödnek.

Egy esős tavaszi éjszaka főhőseink életútja váratlanul összefonódik. Tomika és Katika találkozása egy ideális világban a megváltást hozhatná el számukra, a magyar „Szaharában” azonban a tanyavilágba születés átka lebeg a fejük felett, és bár szükségük a kapcsolódásra egészen világos, elkerülhetetlenül száguldanak a tragikus végkifejlet felé. A Szahara a frontvonalakon élők története: arról, hogyan ütköznek egymással eltérő igazságok, és hogyan próbál a női tapasztalat a gondoskodás és túlélés logikáján keresztül ellenpontot képezni az erőszak világában.

„A Szahara az idei év egyik legfigyelemreméltóbb új drámaszövege, a színészek – László Gáspár, Balog József, de különösen Csorba Kata, Kállai Ákos és Kárász Zénó – alakításai pedig a fesztivál legemlékezetesebbjei közé tartoznak.”

Purosz Leonidasz: Eszköztelenek seregszemléje

„A Szahara kifejezetten zavarba ejtő játékot űz a nézőjével. A mélyen őszinte, ismerős figurák (lásd. Kárász Zénó durva, de László Gáspár Tomikája mellett a végsőkig kitartó Tiborja) időnként hatásuk alá kerítik az embert, aki azon kapja magát, hogy maga is szívesen odaülne a viaszosvászonnal leterített asztal mellé.”

Pamlényi Laura: Én, te, ő, mi, ti, ők

„Czene Zoltán rendezésében a közeg szűkösségét a tér elrendezésében is érzékelteti. A nézők a színpadon, a kunyhó körül ülnek, szinte családias közelségben, aminek köszönhetően az élmény fullasztóvá és levegőtlenné válik. Szinte fuldoklunk a belső feszültségben és a kiút megtalálásának reménytelenségében. A Tomi által megtalálni vágyott Szahara elérhetetlenné válik, a Dél-Alföld homokja befödi az oda vezető utat.”

Bálint Zsófia: És ha utamat elsöpri a homok?

„A kilátástalanság az első pillanattól beteríti a színpadot, mégsem nyomja maga alá a nézőt, mert Rédei jól meséli el a szövevényes történetet… Valamiféle sötét, hátborzongató költőiséget kap a mű… A darabnak három főszereplője és jónéhány mellékszereplője van, de mindössze öten játsszák, és mindenki a legjobb formáját adja… László Gáspár esendősége is szívbe markoló a pszichésen sérült fiú bonyolult szerepében.”

Ibos Éva: Kis magyar puszta, Tiszatáj online

„Nem sok kortárs dráma foglalkozik a Dél-Alföldön élőkkel, már csak ezért is figyelmet érdemel Rédei Roland első darabjának, a Szaharának az ősbemutatója… Szeged városhatáron túlnyúló tanyavilágának mindenesetre érzékletesen és pazar humorral felvillantja a létfenntartásra korlátozott vidéki élet kilátástalan sivárságát.”

Hollósi Zsolt: Szaharába kéne menni, Szeged.hu

„Hátborzongatóan, olykor költőien, kicsit stilizáltan, kicsit megemelve mesélnek el a szegediek egy történetet, majdhogynem reménytelenül, s mégis, végtelen emberszeretettel… Hogy ez a produkció létrejöhetett, az azt jelenti, nem egy ember érzi fontosnak a színházat Szegeden. Érdemes nézni és meghívni őket.”

Gabnai Katalin Facebook-bejegyzése

90’

Korlátozott nézőszám!

18 éven aluliak számára nem ajánlott!

Felhívjuk az arra érzékeny nézőink figyelmét, hogy az előadásban színpadi füstöt használunk, valamint erős fény- és hanghatások tapasztalhatóak!

Támogatók: Szeged MJV Önkormányzata, MASZK Egyesület, Szegedi Nemzeti Színház, Fiatal Drámaírók Háza, Petőfi Irodalmi Múzeum – Örkény István Ösztöndíj 2025

JEGYÁR: 4000 Ft

JEGYVÁSÁRLÁS:

Online jegyvásárlás a https://www.tixa.hu/maszk oldalon.Offline készpénzes jegyvásárlásra az előadás kezdete előtt 1 órával lesz lehetőség a helyszínen, a szabad jegyek függvényében!