"Balog József arra tett kísérletet tehát, hogy színpadi személyével, annak minden hozadékával és gyakorlottságával, rutinjával, illetve egy minimális kelléktárral hogyan tudja betölteni azt a teret, amit a lehető legtágabb értelemben nevezhetünk színháznak. Az imént színpadi személyt írtam, ami mindvégig megragadható a produkcióban, ám mindvégig számolhattunk egy nem színpadi személlyel is, aki legalább annyira behatárolt a színpad által, mint személyes élettörténetével. A kísérletet tehát, ha akarjuk, úgy is felfoghatjuk, hogy hogyan jöhet létre a színpadi és a "személyes" személy közötti átjárás, illetve ebből az átjárásból milyen esztétikai alakzatok jönnek létre."
Podmaniczky Szilárd: Leírhatatlanul szabad
Délmagyarország, 2000. május 15.