táncszínházi előadás, prózai jelenetekkel, a macskákról

„Macska mindenképpen kell. Ha nem lehet hosszú hajam, meg más örömem, macskám azért lehet.”
(Ernest Hemingway)

Házi kedvenc, szabad, független, különc négylábú, hasznos vagy épp haszontalan, szerethető vagy utálható, és mégis, sokszor, sok helyen találkozhatunk velük az irodalomban, a zenében, a színházban, a táncban is. A macska, akinek több, esetenként hét vagy kilenc élete is van, sokaknak szolgált múzsaként, mint például Hamingway, Kosztolányi, Örkény, T.S Eliot, Csajkovszkij, Rossini, Satie, Ravel, Fauré, Scarlatti és még sokan mások.
Történeteink táncban (mozgásban), prózában, zenében macskáról és emberről, a függetlenségről, a szabadságról, a macska-ember kapcsolatáról ismert és kevésbé ismert írók, költők, zeneszerzők műveinek felhasználásával, 14 éven felülieknek.

A macskák titokzatosak, rejtélyesek. A macskák pont olyanok, mint mi emberek.

Macskatípusok, a teljesség igénye nélkül: városi macskák, falusi macskák, gyári macskák, kóbor vagy utazó macskák, a szomszéd macskái, vegetáriánus macskák, rajzfilmmacskák, stb.

„Néha csak az ujjak rezdülnek, és valahogy puhák a léptek, kerekek, simulóak a mozdulatok, kéjesek a nyújtózások – és kissé a semmibe meredőek, magányosak a tekintetek. Egyszerre szeretetteliek, kíváncsiak és eltartóak, harcosak az egymáshoz való közeledések. A táncosok ily módon azt is képesek megragadni, ami az emberi létezésben összefüggésbe hozható a macskákkal: a nem kapcsolódást, az önmagába zárt tudatot, a feltételes szeretetet és a függetlenségért hozott legnagyobb áldozatot: a magányt.”
Rádai Andrea: Táncban a próza vagy prózában a tánc?, Színház, 2018. április



www.ildikomandy-org.webnode.hu

Jegyár: 1200 Ft, diákigazolvánnyal 1000 Ft