„O. márkiné története a teljes kiszolgáltatottság metaforája. Ocsmány, szentimentális és abszurd egyszerre. Elalélt állapotban megerőszakolja az a férfi, aki előzőleg kimenti öt erőszakoskodó férfi karjaiból egy erőd elfoglalása során. Hónapokkal később a nő ráébred arra, hogy gyermeket vár, mire a családja kitagadja, hiszen bár várandós, de nem tudja megindokolni, hogyan esett teherbe. Ezek után felad egy hirdetést, hogy jelentkezzen az a személy, akitől gyermeket vár.” Szász Hanna, dramaturg
Az előadás Heinrich von Kleist azonos című, a 18. századi Olaszországban, a porosz-francia háború idején játszódó elbeszélése nyomán született. A színpadi adaptáció az eredeti szöveg narratíváját követi, izgalmas szerepösszevonásokkal három színész játssza el az eredeti műben megírt fordulatos, sokkoló, mégis mai valóságunkban nagyon is ismerős történetet. A történet a hősnő nézőpontját követi: egy ártatlan, hányattatott sorsú nő perspektíváján keresztül ismerjük meg a történéseket, azok következményeit, valamint a környező világot. A kimondhatatlan tettekről és bűnökről, megfogalmazhatatlan traumákról szóló, mindössze néhány kelléket használó előadásban alapvetően fontos elemmé válik a test és a mozdulat, valamint az arc és a szó. Az előadás zenei anyaga izgalmasan eklektikus, olykor dalszövegekkel, olykor atmoszférákkal egészíti ki a fizikai színházi jeleneteket, és humorral színezi az egyébként komor történetet. Az O. márkiné a túlélésről szól, az előadás kiutat kínál a márkiné és a közönség számára a szenvedésből, ki, az életbe.
A Trojka Színházi Társulással találkozhattak már Szegeden nézőink: az idei THEALTER-en az Anna Karenina aratott nagy sikert, 2016-ban Egyesületünkkel együttműködésben készült Orlando c. előadásuk, Soós Attila társulatvezető emellett workshopot tartott a fesztiválon, 2015 tavaszán pedig a Cleansed c. táncelőadást mutatták be a Régi Zsinagógában.
„Napjaink közbeszédében és a színházak környékén keresve sem találhatnánk aktuálisabb témát a szexuális zaklatásoknál és a nemi erőszaknál. Ezzel együtt megjelennek az áldozatok, akiket felelősségre von a környezetük, és végül ők bűnhődnek meg igazán. Soós Attila visszanyúl a német romantikáig, bizonyítva ezzel azt, hogy a probléma régi örökségünk. (…) Mindaz, amit Soós Attila rendezőként tesz az eredeti szöveghez, tovább mélyíti az eleve borzalmas élethelyzetet, és folyamatosan arcon csap vele minket, akik szótlanul, tanúként kísérjük végig az emberi gonoszság és a kiszolgáltatottság haláltáncát.” Rezek Bori: Bántalmazó férj kerestetik, revizoronline.com
„A korát megelőzve, a kiszolgáltatottságot és traumát tudományos pontossággal leíró Kleist-elbeszélést úgy adaptálta, hogy a mozgás és a
zene különleges dramaturgiát adott hozzá, érzékletesen festette meg a nappali lázálmok világát. (…) Csak úgy cirkulálnak az indulatok faltól falig egy sokfunkciós létra és jelzésszerű jelmezek, kellékek között, miközben minden gesztusnak túlzott jelentősége van. Bárnai Péter és Soós
Attila játssza a két fiúgyereket, valamint az apától a nőgyógyászig minden felmerülő átmeneti férfifigurát, meglehetősen szellemesen. Nagy Dóra egy szerepet visz, illetve, ahogy a történet idejében ugrál ide-oda, a poszttraumás szindrómában szenvedő ember széteső
személyiségének darabkáit villantja fel jelenetről jelenetre, meghökkentő erővel.” Sisso: Trojka Színházi Társulás: O. Márkiné, Magyar Narancs
„A Trojka Színházi Társulás egyfelvonásosa költői szépséggel szól az
erőszakról és a(z) (el)hallgatásról egy végletesen patriarchális társadalomban.” A nem várt gyermek, Dionüszosz Magazin
„Soós Attilánál a Heinrich von Kleist szöveg töredezettségéhez a mozgás
szaggatottsága társul. Mégsem esik szét a játék és a dráma, hanem valószínűleg pont ettől találja meg a maga éteri szféráktól a hús-vér dimenziókig ívelő eredeti költőiségét. Kevés eszközzel dolgozott e rendezés. Kevéssel, de annál nagyobb fegyelemmel, koncentráltsággal. Víziója pontos, világos arról, hogy a szenvedély így adható át a
leghitelesebben. Az a szenvedély, mely a mozdulatban rejtőzve tud a legelemibben hatni ránk, hogy felvértezzen és egyszersmind örök reménykedővé tegyen minket is. Ez pedig mostanság zaklatás-hegyeink közepette nem kis feladat, lássuk be...” Csatádi Gábor: A mozdulat: a lélek szenvedélye, potszekfoglalo.hu
Szereplők: Nagy Dóra, Bárnai Péter, Soós Attila
Heinrich von Kleist művét színpadra alkalmazta: Szász Hanna és Soós Attila
Dramaturg: Szász Hanna
Dramaturg konzultáns: Radnai Annamária
Fénytervező: Hlinka Móni
Produkciós vezető: Váczi László
Rendezőasszisztens: Piróth Kinga
Rendező: Soós Attila
Galéria