… a nő, a nő érzelmei, a kilátástalanság, az önző vágy és annak megnyilvánulásai, a lemondás, az élet eldobása, majd újra megtalálása, a vágy tárgyának halála, a vágy tárgyának megszabadítása az elnyomó önzőség alól… Milyen boldognak lenni? Milyen nőnek lenni? Milyen meghalni? Három korszak, három női sors olvad össze egyetlen történetté az idők folyamán... 1941: egy írónő vízbe öli magát, így próbál meg menekülni súlyos depressziójától. 1951: egy depressziós anya reggeli készülődését látjuk. Napjainkban egy nő esti partit szervez. A három nőt egy könyv köti össze, Virginia Woolf Mrs.Dalloway cimű regénye. Az első nő maga az író, 1925-ben. Elmebajjal küzd. A második, éppen állapotos, gyermekét várja, akinek látszólag mindene megvan, férje, szép háza, gyermeket vár, de mégsem boldog. Miközben a könyvet olvassa, annyira a hatása alá kerül, hogy elhatározza, még aznap este véget vet az életének. A harmadik nő AIDS-es barátját, egykori szerelmét szeretné meglepni egy partival. Róluk szól az előadás, és arról a láthatatlan kapocsról, ami összeköti őket.
„Az előadás Az órák című film nyomán készült. A női lelkek, érzések izgatnak, hogyan jut el valaki odáig, hogy öngyilkos legyen. A nő, mint feltérképezendő lélek érdekel. Izgalmas az is, hogy három különböző korban, három különböző nőről szól.” (Feledi János)
„Az Idők folyamán fontos előadás. Több tétje van. Értékes, színvonalas kísérlet arra, hogy alkotói-előadói differenciált, gazdag művészi-intellektuális tartalmat jelenítsenek meg táncnyelven, keresgéljék az ehhez kínálkozó színpadi eszközöket. És nem lehet eléggé hangsúlyozni annak jelentőségét sem, hogy Magyarországon, egy vidéki városban saját erőből – ha nem is makulátlan remekmű, de – európai színvonalú kortárstánc-előadás született meg.” (Kutszegi Csaba: Órák alig egy órában)