Egy-egy temetésen megrendülten állunk a nyitott sír mellett és hitünktől, meggyőződésünktől függően reméljük, illetve egyenesen tudjuk, hogy elköltözött szerettünk, vagy ismerősünk már biztonságos révbe érkezett. De még a legaktívabb hívő ember is elbizonytalanodik, ha az állatok túlvilági életéről kezd el gondolkodni. A legtöbben lesöprik az asztalról a témát, mondván, hogy értelmetlen erről beszélni, mások viszont meg vannak győződve arról, hogy kutyájuk, macskájuk a mennyben van. Van itt középút?