PanoDráma: Pali – Maléter Pálné életmonológja

PanoDráma: Pali – Maléter Pálné életmonológja
Időpont: 2018. 10. 08. 15:00
Helyszín: Régi Zsinagóga
Az újságban utolsó hasábnál alul az ítéletek voltak, és az utolsó mondat az volt, hogy az ítéletet végrehajtották. Tehát az a döbbenet, hogy nincs hová menni, nincs kihez menni, nincs miért menni, mert… mert végrehajtották. (…)

A monodráma egy ember szemüvegén keresztül mutatja be az 56-os forradalmat, és annak egyik hősét egészen a 89-es újratemetésig. Maléter Pál 41 éves sem volt, amikor 1958. június 16-án a forradalmi kormány honvédelmi minisztereként Nagy Imrével egy napon kivégezték. Özvegye, a szellemileg és fizikailag is fiatalos Gyenes Judith ma 86 éves. Vele interjúztak az alkotók hónapokon át, s ebből a 15 órányi anyagból született az előadás.

A Pali a Mindenki című Oscar-díjas és az Egy nap című többszörös fesztiváldíjas film főszereplője, a 2017-es Magyar Filmhét Legjobb Színésznője, Szamosi Zsófia Jászai Mari-díjas színésznő előadásában látható.

„A Pali Szamosi Zsófia jutalomjátéka. Az apróságokban: gesztusokban és ritmusokban teljesen Gyenes Judith-tá lényegülő színésznő érzelmi hullámvasútján egyik pillanatban a kamaszlányos rajongó szerelmen, a másikban az aggódó feleség magányán, a harmadikban az elhagyott szerelmes kétségbeesésén és kitartásán visz végig minket.”
Soós András: A történet diadala, 7ora7.hu

„Egy asszony megidézi élete legfőbb fényforrását, a szeretett férfit, egy színész tehetsége révén pedig, rendezői segítséggel, megjelenik előttünk egy rendkívüli ember, aki – nincs erre jobb szó – világít. Mi pedig csukott szemmel is felé fordulunk. Talán fájna is igazából ráemelni a tekintetünket.”
Gabnai Katalin: Mintha napoznánk, Revizoronline

„A Pali valójában nem a honvédelmi miniszterről szól, hanem a férjről és a feleségről. Gyenes mondataiból megismerjük a forradalom hétköznapjait és ellentmondásait, meglátjuk a hősökben az embert, és megérthetjük, hogyan jöttek rá ők maguk, szépen lassan, mi történik körülöttük és általuk. Szamosi nagyszerű alakítása látványos váltások és modorosságok nélkül is egyszerre hozza közel hozzánk a szerelmes fiatal nőt és az idős özvegyet. A háttérben látható vetítések, a Gyenes kezéről készült, lassítva mutatott felvételek erős atmoszférát teremtenek.”
Urfi Péter: Csak gondolkodni ne kelljen – 56-os előadások a 60. évfordulón

www.facebook.com/panodramaplays

—————————

Maléter Pál

Az evangélikus családból származó Maléter katonai pályája 1940-ben, a Ludovi-kára való felvételével indult, onnan hivatásos tisztként Kassára került. 44-ben szovjet hadifogságba esett, majd a németek ellen kezdett harcolni, s a háború végeztével zászlóaljparancsnok lett. Első feleségétől három gyermeke volt már, mikor egy válás után megkérte Gyenes Judith kezét. 1954. május 8-án házasodtak össze.
A forradalom harmadik napján, október 25-én — ekkor már ezredesi rangban — a Kilián laktanyába küldték, hogy csináljon rendet a felkelők közt, ám igazságérzete hamarosan a felkelők oldalára állította.

“Október 29-e hűvös, de szép őszi nap volt. (…) Amikor a Kilián laktanyához értünk, a tömeg megállt és valaki az élen elkezdte éljenezni: »Maléter ezredes a Kilián hős vé-dője!«” »Malétert a kormányba!« Előkerült a »hős« tiszt is és vállra emelték. Maléter szabadkozott. Nem hinném, hogy a tüntetők között sokan lettek volna, akik Maléter nevét valaha is hallották, vagy akár ismerték volna a Kilián szerepét a forradalomban, de akkor nagyon jól, és meggyőzően hangzott. Annyi biztos, hogy Maléter csillaga, mint üstökös ívelt a magasba.”
(Radics Géza)

November 3-án, a harmadik Nagy Imre-kormány honvédelmi miniszterként a magyar küldöttség élén a tököli szovjet főparancsnokságra ment, ahol minden előzetes meg-állapodással szemben azonnak letartóztatták. Január végéig szovjet fogságban volt, majd átadták a magyar belügynek. A Nagy Imre-per társvádlottjaként kihallgatásai során következetesen ragaszkodott hozzá, hogy Magyarországon forradalom zajlott.

“1958. június 16-án hajnalban, a kivégzést követően Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós holttestét koporsóba tették és a budapesti Országos Börtön sétálóudvarán ás-ták el. A betemetett gödörre ócska bútorokat, limlomot hánytak. 1961. február 24-én titokban kiásták a koporsókat, köréjük kátránypapírt drótoztak és átvitték a szomszédos Újköztemető 301-es parcellájába, ahol hamis nevek alatt (Nagy Imrét »Borbíró Piroska« fedőnéven) jeltelen sírba ismét elásták.”
(Rainer M. János)
—————————
Maléter Pálné, Gyenes Judith: Szamosi Zsófia
Videó: Balogh Balázs, Taskovics Éva
Asszisztens: Budavári Réka
Dramaturg: Garai Judit, Hárs Anna, Merényi Anna
Rendező: Lengyel Anna
Külön köszönet Bezerédi Zoltánnak, Csalog Zsoltnak, Izsák Lilinek és Szarka Zoltánnak.
A program az EFOP-1.2.2-15-2016-00218 azonosító-számú, „Thalia szekerén – komplex személyiségfejlesztés, szakmai képzés, értő néző nevelés és önkéntesség az előadó-művészetek segítségével” projekt keretében, az Európai Szociális Alap támogatásával valósul meg.