A Bipolar német-magyar kulturális együttműködések program támogatásával, A kollektív emlékezet és az emlékezés kultúrája témakörben valósul meg A beszélgetés – színházi trilógia elnevezésű projekt, melynek magyar lebonyolítója a szegedi MASZK Egyesület, koprodukciós partnere pedig a berlini ACUD-Theater – Alternativer Kunstverein ACUD e.V. (ACUD Színház - ACUD Alternatív Művészeti Egyesület) és a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház.

A projekt az 1953. június 17-ei berlini felkelés és az 1956-os forradalom évfordulóján a két ország jelenlegi helyzetét vizsgálja a történelmi események tükrében, a fő hangsúlyt a politikai esztétika mai lehetőségeire és feltételeire helyezve.

A trilógia első darabja Az interjú (His Master's Voice), Eörsi István drámája, melynek bemutatójára Paul Baiersdorf rendezésében 2006 novemberében került sor Berlinben.

A trilógia második, magyar nyelvű, Brecht kései, Buckowi elégiák című versfűzére inspirálta előadásának rendezője Urbán András.

A trilógia középpontjában az a kérdésfeltevés áll, hogy a művészek és az értelmiség milyen mértékben aktív politikailag. Az Urbán András Társulata által most színpadra állított, Brecht – The Hardcore Machine című előadás Brecht kései versciklusát használja fel kiindulópontjául, és a külső szemlélő pozíciójából, egy másik országból, egy teljesen más korszakból pillant rá a kételkedő és kétségeket ébresztő Brechtre 1953. június 17-e, a Kelet-Berlinben kirobbanó, majd az egész NDK-ra kiterjedő munkászavargások és ezek véres leverése zűrzavaros időszakában.

A Csáth Géza alakja és művészete inspirálta 0,1 mg és a Sylvia Plath naplói alapján készült A lány, aki ugatott a Holdra című előadásokat követően a Brecht – The Hardcore Machine a következő darabja annak a ciklusnak, amely költők portréját állítja színpadra. Urbán András színháza az alkotók költői és nyelvi világát, kríziseit és szenvedélyeit erős színházi képekké alakítja. A belső tapasztalatok azon területét kutatja, amelyekkel egy adott szituációban találkozik a személyiség. Úgy tűnik, mintha a politikai kérdésfeltevés a háttérben maradna – de talán épp a személyiség fontosságának elismerése egy nem csak esztétikai, hanem politikai értelemben vett gesztus.

Urbán András fiatal társulattal készítette az új előadást: a színészek a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház társulatának tagjai, amelyet tavaly óta Urbán igazgat. Az új társulattal reményei szerint eddigi sikeres munkáját tovább folytathatja.

Mindkét darabot, illetve a teljes trilógiát láthatja majd a szegedi közönség is, 2007 júliusában, a THEALTER International – Szabad Színházak Nemzetközi Találkozója fesztivál keretében.

A BESZÉLGETÉS - MÁSODIK RÉSZ

Urbán András Társulata: Brecht – The Hardcore Machine

Bertold Brecht Buckow-i elégiák c. versfüzére alapján

Szereplők: Mészáros Árpád, Mikes Imre Elek, Erdély Andrea, Béres Márta

Zene: Mezei Szilárd

Jelmez: Varga Tünde

Látvány, kellék: Úri Atila

Rendező, dramaturg: Urbán András

Premier/ Ősbemutató:

Berlin, 2007. április 20. péntek ACUD – Theater (www.acud.de)

További előadások Berlinben:

április 21-22., szombat-vasárnap ACUD – Theater

április 25., szerda Café Sybille

április 27., péntek, 20.00. Factory-Berlin (www.factory-berlin.de)

Acud Színház: Brecht és az 1953-as munkásfelkelés

Két férfi és két nő katonai jellegű munkásuniformisban, durva jazz-zene kíséretében lefekteti saját műanyag-fólia játékterületét. Kis hokedlikra ülnek és rágyújtanak 1-1cigarettára, amelyek fénylő, parázsló pontokként izzanak fel a fekete sötétségben. … Tömör, sűrű képekben ábrázolja a rendező, Urbán András az Acud Színházban, a német-magyar kulturális projekt, a Brecht - The Hardcore Machine című előadásban a költő és drámaíró Brecht művészi konfliktusát az 1953. június 17-ei, vérbefojtott kelet-német munkásfelkeléshez. Brecht Buckow-i elégiák című, az állam és a párt szerepében kételkedő gondolatiságú versciklusa inspirálta az előadást. … mindenekelőtt a szerbiai Szabadkán működő magyar Kosztolányi Dezső Színház fiatal színészeinek köszönhető, hogy az intenzív mozgásszínházi előadás valódi élményt nyújt. Olykor-olykor idéznek Brechttől, természetesen magyarul – de ez nem jelent problémát az előadás megértésében.

(Ulrike Borowczyk - Berliner Morgenpost, 2007. április 23.)