A Bipolar német-magyar kulturális együttműködések program
támogatásával, A kollektív emlékezet és az emlékezés kultúrája témakörben
valósul meg A beszélgetés – színházi
trilógia elnevezésű projekt, melynek magyar lebonyolítója a szegedi MASZK
Egyesület, koprodukciós partnere pedig a berlini ACUD-Theater – Alternativer
Kunstverein ACUD e.V. (ACUD Színház - ACUD Alternatív Művészeti Egyesület).
A projekt az 1953. június 17-ei berlini felkelés és
az 1956-os forradalom évfordulóján a két ország jelenlegi helyzetét vizsgálja a
történelmi események tükrében, a fő hangsúlyt a politikai esztétika mai
lehetőségeire és feltételeire helyezve.
A trilógia első darabja Az interjú (His Master's Voice), Eörsi István drámája,
melynek bemutatójára Paul Baiersdorf rendezésében 2006. november 10-én, este 8
órakor kerül sor Berlinben.
„Ameddig eszemnél leszek, mindig azt fogom vallani, hogy
nincsenek következmény nélküli tettek.” – írja Eörsi István, kinek Az interjú
című drámája a trilógia első része. A fiatal Eörsi a marxizmus híve, később
Nagy Imre követője. Az 1956-os forradalom idején mutatott aktivitásáért, amely
elsősorban újságíró tevékenységet jelentett, nyolc évi börtönre ítélték.
1960-ban amnesztiával szabadult. Publicisztikája, lírája, drámaírói munkássága
a folyamatos szembenézésből táplálkozott: könyörtelen logika, racionális
indulat jellemzi írásait, amelyeket a pátosz és az irónia változó arányú
keveréke hat át.
Legjobb drámái képesek a kor speciális problémáit
általánosabb problémákká átformálni, illetve lehetőséget adnak arra, hogy az
értelmező, azaz az olvasó vagy a rendező megtegye ezt az általánosítást, és
ezzel tegye aktuálissá a benne foglalt kérdéseket.
Az iskolateremtő – Eörsi szellemi mesterének tekinthető –
Lukács Györgyöt megidéző dokumentumdrámájában, Az interjúban sokak konfliktusát
vizsgálja: az eszme sorsformáló hatása, a hit, a hit igazolta bűn és hatalom
játszmáinak kérdéskörét. Az elmúlt évszázad egyik legfontosabb alapdilemmáját –
az állítólagos jó cél érdekében alkalmazott erőszak megjelenését és annak
legitimációját, azaz a politikai cselekvés morális vetületeit – boncolgató mű
voltaképp a mester-tanítvány, illetve az apa-fiú viszonyt is értelmezi. A
Lukács-probléma központja a gonosz hatalomhoz és ideológiához való hűség, azaz
a felismert sztálini túlkapások ellenére is megmaradt kommunista
elkötelezettség. Lukács György története azonban túlnő önmagán. A német
klasszicizmus talaján felnőtt kreatív embertípus ikonjává lesz. A
Lukács-életrajz esetlegességei egyetemes értelmiségi világdráma referenciapontjaivá
válnak. Nemcsak a lukácsi életmű megkerülhetetlensége miatt, hanem azért is,
mert története annak a gondolkodó embertípusnak a sűrített sorsdrámáját
tükrözi, amely kezdeményezőként hozta létre az elmúlt negyed évezred teljes
szellemi világát. Mindvégig drámai küzdelem zajlik az élettörténet
folytonosságának fenntartásáért egy végül beszédkészségét is elvesztő, de
emlékezni végig tudó, a bűneivel is szembenéző öregember és a tőle eltávolodni
igyekvő beszélgetőtárs között. Az itt megfogalmazott kérdések azonban Eörsi
életében is nagy jelentőségűek, ezt a darab története is aláhúzza: alapszövege
az 1971-ben, a halálosan beteg Lukács Györggyel készített életinterjú, amely
először1989-ben, Életrajz magnószalagon címmel jelent meg magyarul (e mellett németül,
angolul, olaszul, franciául, szerbül és japánul is olvasható). A dráma legutóbb
2004-ben, válogatáskötetben napvilágot látott szövege a negyedik szövegváltozat
volt – a történelemformáló, egyetemes emberi akarat egyetlen személyiségben
lecsapódó és testet öltő nagyszerűségét és tragikus ellentmondásait Eörsi ebben
a változatban ragadja meg a legmélyebben, a legteljesebben.
A premierhez, Eörsi életéhez és munkásságához, és
természetesen az 1956-os magyar forradalom évfordulójához is kapcsolódott az
ACUD filmvetítés-sorozata 2006. október 26. és 29. között. A berlini közönség a
válogatásban többek között Bacsó Péter Tanú, Makk Károly Szerelem és Halász
Péter Herminamező – Szellemjárás című művei mellett dokumentumfilmeket is
láthatott, például Kóthy Judit-Topits Judit: Forró ősz a hidegháborúban –
Magyarország 1956-ban és Gazdag Gyula: Ginsberg - Egy költő a Lower East
Side-ról című munkáit.
A programsorozathoz szimpózium is kapcsolódott. A 2006.
október 30-án megrendezett beszélgetés meghívott résztvevői Dalos György
(Berlin/Budapest), Vágvölgyi B. András (Budapest), Moldvai László (Berlin) és a
MASZK Egyesület elnöke, Balog József voltak. Dalos György író, történész 1956 -
A magyar felkelés (1956 - Der Aufstand in Ungarn) címmel német nyelven jelentette
meg regényét a forradalom évfordulójára, és ő a felkért szerzője A beszélgetés
trilógia harmadik darabjának is. Vágvölgyi B. András 2003-ban írt monográfiát
Eörsiről. Moldvai László zeneszerző – aki korábban Eörsi munkatársa volt
Kaposváron, a Csiky Gergely Színházban – Az interjú című előadás zeneszerzője.
Megkezdődtek a trilógia második, magyar nyelvű, Brecht kései, Buckowi elégiák című versfűzére
felhasználásával készülő darabjának előkészítő munkálatai is, melynek keretében
Urbán András rendező és Balog József látogatást tettek Bukow-ban, a Brecht
emlékházban.
A Brecht Buckowban munkacímű előadás bemutatójára 2007
tavaszán kerül sor Berlinben.
Mindkét darabot láthatja majd a szegedi közönség is, 2007
júliusában, a THEALTER International – Szabad Színházak Nemzetközi Találkozója
fesztivál keretében.