|
KözösségAz oldal az NCA Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiumának támogatásával jött létre 2006-ban.
Támogatóink |
Befogadószínház
ALTERRA – Kortárs Előadómvűészeti Központ a szegedi Régi Zsinagógában
A MASZK Egyesület 1992-ben fedezte fel az épületet, s a kezdetektől fogva befogadószínházként, Kortárs Előadóművészeti Központként működteti. Az elmúlt huszonhat évben a MASZK minden évben megnyitotta az épületet a nagyközönség előtt: önkéntes segítők tartották rendben, pályázati támogatások és néhány cég segítségével infrastruktúrával láttuk el. Mind a közönség, mind pedig a fellépők a legnagyobb elismeréssel illették az épület adottságait. Az egykor szakrális hely falai nem felejtenek, s a szakrális művészetek otthonosan élnek ebben a térben. Figyelemre méltó, hogy az épület, mint helyszín, a város struktúrájába milyen természetességgel és gyorsan illeszkedett be. Mindeközben Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2000 márciusi döntése nyomán a Régi Zsinagóga a Szegedi Ifjúsági Ház Kht. telephelye lett. 2018-as döntése nyomán az Egyesület művészeti tevékenységét, melynek legfontosabb helyszíne a Régi Zsinagóga, 2023-ig állandó összeggel támogatja a városvezetés, az egyre sürgetőbb felújításra azonban továbbra sincs kilátás. 2017-ben saját forrásainkból felújítottuk a színpadot és a nézőteret, és lecseréltük a székeket. Meggyőződésünk, hogy épített örökség és művelt kultúra nagy találkozása lehetne a Régi Zsinagóga teljes felújítása, ahogyan életre keltése is az. Az ALTERRA Kortárs Előadóművészeti Központ a legrégebbi független, befogadó profilú vidéki centrum Magyarországon. A befogadószínház története Szinte megalakulásunkkal egy időben - gyakorlati tapasztalatok alapján ismerve az akkor még szép számú, nem profi színházcsinálóként működő csoportok, illetve a város kulturális intézményeiben megmaradni és alkotni próbáló, egyéb művészeti ágakat művelő közösségek próba- és bemutatkozási lehetőségeit, anyagi és technikai bázisukat, azaz életterüket - alapcélként határoztuk meg egy befogadó jellegű intézmény létrehozását. Úgy gondoltuk, ez az elképzelés nem lehet idegen attól az egyetemtől és még inkább attól a várostól, amelynek közismerten talán a legjelentősebb az egyetemi, illetve nem profi színészekből álló, ún. alternatív színházi múltja - a negyvenes évektől, Ifj. Horváth István csoportjától a hetvenes évek legendás, Paál István vezette Szegedi Egyetemi Színpadán át a nyolcvanas évek végének-kilencvenes évek elejének 4-5, egymástól független elképzelésekre alapozó színházi csoportjáig bezárólag - , s amely város deklaráltan nagyra tartja kulturális-művészeti múltját, illetve jelenét. Azzal természetesen már a kezdet-kezdetén tisztában voltunk, hogy semmiképpen nem gondolhatunk építkezésre. Nem csak az ország, illetve a város gazdasági helyzete miatt, és nem csak a már meglévő intézményrendszer (háromtagozatú színház, művelődési házak - melyek mindig is első számú érvként kerültek elő, ha komolyabb támogatást igényeltünk) okán, hanem mert előre kiszámíthatónak látszott, hogy ha erre törekszünk, akkor lehetőséget adunk az akár évtizedeken át tartó halogatásra is. Úgy gondoltuk, több olyan, üresen álló, romló állagú épület is van Szegeden, amely a szükséges átalakítás-felújítási munkálatok elvégzése után megfelelne az általunk felvázolt célra. Az elvi megállapodás szintjén a város vezetése is belátónak és készségesnek mutatkozott: 1991-ben pályázatot írt ki, melyen a THEALTER Fesztivál művészeti vezetője, Balog József által vezetett - azóta megszűnt - Szegedi Színházi Páholy Regionális Művészeti Egyesület díjat nyert egy létrehozandó Szegedi Befogadó Színház tervével. Az ezt követő hónapokban ugyan több szóbeli egyeztetés történt, amelyeken kölcsönös, elvi megállapodás született egy ilyen profilú intézmény szükségességéről - más azonban nem történt. Ugyanebben az időszakban elkezdődött a városban egy olyan folyamat, melynek köszönhetően - pl. a Bartók Béla Művelődési Központ egy részének kaszinóvá alakításával, az egyetem kulturális célokra fordítható pénzügyi keretének csökkenésével - tovább romlottak a nemhivatásos művészeti műhelyek működési feltételei. Ebben az időszakban több épület átalakítására is javaslatot tettünk - de valamennyi tervünk visszhangtalan maradt. A kezdeti nehézségek ellenére, a rendelkezésünkre álló lehetőségekkel élve, és elsősorban minőségi programokkal demonstrálva elképzeléseinket tovább haladtunk eredeti célunk felé. Ezen az úton több fontos állomás is volt. LetöltésDemonstráció a BoszorkányszigetenA Régi Zsinagóga, mint befogadóhely, a MASZK Egyesület, mint koordinátor, és a nemzetközi hírű THEALTER Fesztivál neve az elmúlt közel három évtizedben szorosan összefonódott. Programjaink, munkánk színvonalát, eredményeinket elismerik partnereink, támogatóink. Olyanfajta vidéki bázist alakítottunk ki, amely Magyarországon egyedülálló, s amelynek szakmai múltja-jelene megkérdőjelezhetetlen. Az a számtalan nehézséggel járó működési forma, mely a Régi Zsinagógához köti a MASZK Egyesületet, több évvel ezelőtt elérte azt a határt, ameddig fejlődhetett, ahol még a hátrányokat, nehézségeket kompenzálni tudta a tér, az ezzel foglalkozók rugalmassága, a művészek és a közönség kalandvágya. A „hőskor” évekkel ezelőtt véget ért. A jelenlegi helyzet nem felel meg sem a magunkkal szemben, sem a velünk szemben támasztott (szakmai) követelményeknek. A jelen helyzetben nem lehetséges előrelépni, és a rendelkezésünkre álló eszközökkel nem áll módunkban érdemben változtatni, fejlődni. Évtizedek óta szükséges lenne az épület felújítása, fűtéssel való ellátása, státuszának rendezése, valódi, folyamatosan működő intézménnyé válása – a jelenlegi működés előnyeinek, eredményeinek megtartásával, illetve megerősítésével, a feltételek javításával, a rugalmasság, versenyképesség növelésével. |
Látogatók száma: | KÜLDÉS E-MAILBEN NYOMTATÁS VISSZA | A LAP TETEJÉre | ||
maszk@maszk.hu Adatvédelmi elveink Impresszum | MASZK 2006 |